I LOVE AUSZTRÁLIA Tanulj, dolgozz, élj Ausztráliában.

Nem mi mondjuk, Ti mondtátok :)

Az mindig jó érzés, amikor látod a munkád gyümölcsét, így talán náluk is jobban örülünk, mikor diákjaink földet érnek Ausztráliában és igazolást nyer az, hogy jó döntés volt számukra az út és azt is pozitívumként élik meg, hogy mi segítettünk hozzá őket a vízumhoz. Ezért persze mindig örömmel olvassuk az első beszámolókat, akár tanulóvízummal, akár turista vízummal érkeztek meg Ausztráliába.

 

Viola, Melbourne 2014

Kedves Mindenki aki az oldalra tévedt (mint ahogy én is 2014 januárjában),

Történetem viszonylag hosszú és kalandos, ezért szeretném megosztani veletek néhány sorban megfogalmazva.

Gyerekkori álmom volt mindig is, hogy egyszer eljuthassak ide Ausztráliába a „kenguruk földjére”, ami már lassan egy hónapja valóság. Mivel számomra ez egy rózsaszín felhő, egy képzeletbeli dolog volt, amiről úgy gondolkoztam, hogy TALÁN egyszer az életben láthatom ezt az országot,  nem is gondolkoztam rajta komolyabban, hogy tényleg rászervezzek egy kicsit. Egy étteremben dolgoztam Budapesten felszolgálóként, és egy napsütéses őszi reggelen betévedt pár ausztrál lány a kávézónkba. Persze egyből jóba lettünk és akkor még énsem gondoltam, hogy ennyire komoly barátság alakul egy „kiszolgálásból”. Nos hát én így jártam, a lányok egy hetet voltak Budapesten, elmentünk többször is a városban, majd újévkor meghívtak, hogy jöjjek ki amint tudok, szívesen segítenek. Ekkor kezdtem el komolyabban gondolkozni azon, hogy tényleg milyen lenne kijönni.

Nos hát nekiültem az információgyűjtésnek és persze elsőre megtaláltam az ILOVEAUSTRALIA honlapját, ami nagyon szimpatikus volt, olvastam pár beszámolót és úgy döntöttem megkérdezem őket, hátha tudnak segíteni. Pár napon belül találkoztam Vandával, aki elmondta a lehetőségeket és arra jutottunk, hogy a legjobb megoldás, ha tanulni jövök. Így hát úgy döntöttem, hogy először tanulok angolt, majd az egyetemre is jelentkeztem, ami majd márciusban kezdődik.

A vízum ügyintézésben, meg szinte mindenben, Vanda rengeteget segített, meg bíztatott az utolsó pillanatig is, hogy ne adjam fel. Mert hát be kell, hogy valljam az utolsó pár nap volt a legizgalmasabb, de végül minden összejött. Én az egész szervezés közben úgy voltam vele, hogy „Na persze, majd akkor hiszem el, hogy megyek Ausztráliába ha ott vagyok a repülőn”. Így is lett, még mikor felszálltam a gépre, akkor sem nagyon tudtam elképzelni, hogy milyen lesz itt élni. Már a repülő utam is elég érdekes volt, mivel összeismerkedtem egy ausztrál üzletemberrel, aki a hatvanas éveit tapossa, és az átszállásnál elég sokat segített, meghívott ebédelni, vacsorázni, meg segített eligazodni a reptéren. Singapore-ból Melbournbe tartva kiderült, hogy ez az üzletember elég neves valaki, majd mikor mondta a pilóta helyettesnek, hogy velem utazik, hirtelen énis „VIP” vendég lettem és a kezembe nyomtak egy Express kártyát, amivel Ausztráliába érkezve elég gyorsan ki tudtam keveredni a reptérről. Szóval utam kalandos volt, de én nagyon élveztem akármennyire is hosszú meg fárasztó volt, elég kényelmes. A reptéren a barátnőm várt, most is még náluk lakok, de pár héten belül költözök el egy albérletbe. Az elmúlt pár hétben elég sok barátom meg ismerősöm lett már, elég könnyű itt kapcsolatokat szerezni meg építeni.

Hát a tapasztalataim sokkal jobbak eddig, mint amire számítottam, a sulit is elkezdtem pár napja, ami annyira jó, hogy nehéz szavakba foglalni, de röviden annyi, hogy a tanárok rendkívül segítőkészek, kedvesek, foglalkoznak a diákokkal, mindig mondják, hogy bármi gond van, vagy csak szimplán egy beszélgető partnerre van szükségünk szóljunk nekik. Az angol képzésben mindenkit tudásuk szerint sorolnak be csoportokba, így történt velem is, én az IELTS képzésre jelentkeztem és most ott is tanulok. Kis csoportokban vagyunk, szóval a tanárok mindenkivel külön is foglalkoznak, nagyon interaktívak az órák. A suli modern, tökéletes helyen van. Egy élmény a reggeli séta is.

Na és pár szó Melbourne-ről.

Melbourne egy rendkívül igényes, új épületekkel és sok-sok kedves és barátságos emberrel teli. Én kicsit több, mint két hete érkeztem, de már rengeteg jó tapasztalotom volt, rossz még mondhatni nem történt (remélem ez így is marad), pedig elég sokat utaztam már a környéken. Munkát szerezni elég egyszerű volt, az első helyre felvettek, ahova jelentkeztem. Nyilván sok múlik az ember angol tudásán, alkalmazkodó képességén, de ha valaki Melbourne-be jön, az szinte 99%, hogy talál munkát. Itt nagyon jók a lehetőségek akár saját business-t indítani, az emberek nyitottak az új dolgokra, és meg is tudják fizetni.

A város elég sokszínű, az emberek nagyra értékelik itt a művészetet, no meg persze a kávé és az evés hatalmas részt vállal az emberek életében. Sokszor hangoztatják a „Melbourne a legélhetőbb város a világon” és az időjárást csak úgy jellemzik, hogy  „ Egy napon 4 évszak”. Eddigi tapasztalataim alapján ez így is van.

Az árakról röviden. Sok európai panaszkodik, hogy Auztrália mennyire drága. Nyilván, ha az ember csak nyaralni jön ide, elég hamar fel tudja élni a pénzét, viszont ha élni jön ide, akkor abszolút azt tudom mondani, hogy tele van számunkra új dolgokkal, csak meg kell látnia az embernek, hogy hol, mikor és hogyan használja ki az éppen adódó lehetőségeket.

Nekem az eddig itt eltöltött idő csupa jó és mondhatom azt, hogy valóra vált álom, de úgy gondolom, hogy ezt abszolút nem magamnak köszönhetem, hanem valaki onnan fentről is támogatott, no meg sok-sok kedves barát, köztük Vanda is, aki a lehető leggyorsabban és legprofibban intézte el nekem a vízumomat.

Ezúton is szeretném megköszönni Neki, meg mindenki másnak aki támogatott abban, hogy eljuthassak ide. Mindenkinek aki Ausztráliába tervez bármilyen utazást nagyon tudom ajánlani, az IloveAustralia biztos, hogy mindenben segíteni fog, ezt garatnálni tudom.

 

Köszönöm, ha elolvastad,

Viola

 


Melinda, Brisbane

"G’day Everyone! J

El sem hiszem, de a héten már két hónapja múlt hogy megérkeztem a napos Brisbane-be. Olyan gyorsan telik az idő, hogy észre sem veszi az ember, ha jól érzi magát...

Minden terv szerint alakult, főként Vanda hatékony ügyintézésének köszönhetően. Az iskola, a város, az emberek, az életérzés minden pontosan az, amit ígért. Már sikerült néhány kirándulást is beiktatni – Sunshine Coast, Steve Irwine Zoo, Glasshouse Mountains – és túl is vagyok az első két tantárgyon az MBA képzésben. Mindenki nagyon kedves, segítőkész és barátságos, nagyon könnyű új barátokra szert tenni. Nem volt nehéz pár nap alatt hozzászokni a kellemes környezethez Azóta már egy gyakornoki munkát is sikerült elkezdeni a suli segítségével.

Már az első személyes találkozásunkkor nyilvánvaló volt számomra, hogy az ő segítségét fogom igénybe venni. Több ügynökségnél is érdeklődtem, és kértem segítséget, de egyik esetben sem volt elmondható, hogy olyan segítőkészek, őszinték és talpraesettek lennének, mint az I Love Australia-nál. Aki még esetleg nem biztos abban, hogy miért őket a legjobb választani, ha el akar jutni ebbe a csodálatos országba zökkenőmentesen, akkor talán az a tény segít, hogy az én személyes tapasztalatom szerint a Vanda volt az egyetlen, aki azzal kezdte, hogy megkérdezte mi az amit pontosan szeretnék, hogy személyre szóló tervet készíthessünk. A többi ügynökség esetében ez fel sem merült, és még mielőtt bármit mondhattam volna máris sorolták az akadályokat és adtak egy hosszú listát igen nagy számokkal, amit fizetnem kellett volna még akkor is ha nem sikerül az ügyintézés. Persze az ember tudja, hogy semmi sincs ingyen, de azért nem árt ha azt kapja, amiért fizet és esetleg megkérdezik mit is szeretne

Nemcsak a vízum és az iskolai ügyintézésben segítettek, hanem bármilyen más és bármilyen apró részletre kiterjedő kérdést feltehettem, és nem volt olyan hogy ne kaptam volna kielégítő és őszinte választ. Felkészítenek az új élményre nemcsak a technikai oldalról, de a mindennapi élet dolgaira tekintettel is. Bárkinek, aki akár rövid vagy hosszú tartozkodást tervez Ausztráliába bátran ajánlani tudom az I Love Australia-t. Velük biztos, hogy azt kapod, amit megígértek. Azoknak pedig, akik nem tudják eldönteni jöjjenek vagy maradjanak csak azt tudom mondani, hogy ha szeretik a napfényt, a tengert, a barátságos embereket és a „laid-back” stílust, akkor igazán nincs ok az aggodalomra! No worries! Gyertek és évezzétek ti is az Aussie életstílust, megéri kipróbálni akár itt Brisbane-ben is... van élet Sydney és Melbourne városán kívül is... és nem is akármilyen! J

Köszönöm mégegyszer a sok segítséget és bíztatást!!
Melinda"

 


Lívia

"Egyszer volt, hol nem volt, talán még igaz sem volt…

Az Óperenciás tengeren innen történt, akárcsak a mesékben, hogy két fiatal véletlenül találkozott és, ahogy az a filmekben már megszokott; szereleme estek. Igen ám, de a fiú az Óperenciás tenger túlpartjáról származott és csak látogatóban volt Budapesten.

Így esett, hogy nem sokkal a nagy találkozást követően a lány a fejébe vette, hogy kimegy Ausztráliába, meglátogatni szíve választottját.

 Ehhez pedig az I love Australia és Vanda segítségére, valamint a csodával határos ügyintézésére volt szükség, ugyanis a munkahelyemen az utolsó pillanatban módosították a szabadságolásom feltételeit és egy hónappal előrébb hozták a dátumokat. De nem baj, ha valami el van rendelve, az meg is fog történni! Vanda pedig elintézte!!!  Világrekordot döntöttünk vízumkérésben: mindössze 30 sec alatt lett pecsétem a virtuális útlevelemben. Már ekkor is repdestem az örömtől, hát még akkor, amikor az expressz vízumom mellé alig fél órán belül lett egy olcsó repülőjegyem is. Így már minden készen állt az életre szóló kalandhoz.

Három feledhetetlen hetet töltöttem Brisbaneben, ahol megannyi élményben volt részem, és rengeteg kedves emberrel ismerkedtem meg, sokukat a barátaimnak mondhatom. Sok helyen jártam már a világban, sokat éltem külföldön, de az eddigi tapasztalataim szerint itt a legnagyobb a kedves és segítőkész, pozitív életszemléletű emberek egy négyzetméterre eső aránya!

Ha azt mondom, hogy a postás megállított futás közben, hogy felajánlja, hogy hazavisz, mert vihar közeledett? Vagy csak, hogy azt említsem, hogy a boltban az eladónő milyen türelemmel, készségesen és nagy lelkesedéssel segített összeválogatni az Oroszkrém tortához leginkább megfelelő alapanyagokat. Az emberek, akik úton-útfélen megszólítottak csak, hogy megkérdezzék honnan jöttem, hogy érzem magam, majd rendszerint felajánlották a segítségüket? …Nem puha az orrom, meg lehet nézni! Tényleg ilyen is létezik!

Viszonylag keveset turistáskodtam, leginkább Ozzy életet éltem, de azért nem hagytam ki a kenguru és a koala simogatást. Nekem otthon, édes otthon érzésem volt az első pillanattól kezdve, pedig ilyet még soha nem éreztem ez előtt.

Többek között ezért is döntöttem úgy, hogy mindenképpen vissza szeretnék menni. Ebben pedig újfent Vanda fog segíteni. Már alig várom!

Tiszta szívből ajánlom Ausztráliát mindenkinek, mert mindenki megérdemli  ;-)

A kiúthoz pedig megosztom a bevált receptem:

Végy egy jó nagy adag kalandvágyat, spékeld meg egy maréknyi elhatározással, adj hozzá némi bátorságot és fűszerezd meg egy kis kitartással. A nyugalom megőrzése érdekében nem árt időben elkezdeni az alapanyagok beszerzését, de instant élesztővel is működhet a recept. A titkos alapanyag a feledhetetlen élmény és a biztos siker érdekében pedig nem más, mint VANDA!!!

 

Köszönöm szépen!

Szeretettel:

Lívia"

 

 


Szabina és Józsi

"12/09/12-én érkeztünk Sydneybe, amit otthon 2-3hónap előkészület előzött meg. Körülbelül ennyivel korábban vettük fel Vandáékkal a kapcsolatot. Már első alkalommal nagyon szimpatikusak és segítőkészek voltak, ezért döntöttünk úgy, hogy Őket választjuk ügyeink intézéséhez. Mindössze két alkalommal találkoztunk személyesen (mivel mi Debreceniek vagyunk), minden annyira gördülékenyen ment. Segítettek kiválasztani a számunkra legmegfelelőbb iskolát, a lehető legjobb elosztásban, így most 3,5 éves vízum van a kezünkben. :)


A vízumot 5 nap alatt kaptuk meg (és ebben a hétvége is benne volt), hihetetlen volt, sokáig fel sem fogtam. Amikor leszálltunk a gépről, a reptéren Ádám várt minket, aki segített/segít a kezdeti lépésekben (bankszámla, telefon, adószám), elvitt minket a szállásunkra és megmutatta a várost.
Tökéletesen működik minden! :) Ja, és mindez ingyen! :D Hmmm


Az élet itt teljesen más, mint otthon, ezt még meg kell szoknunk. :) Az emberek barátságosak, kedvesek, türelmesek. Bárkitől nyugodtan lehet segítséget kérni, biztos, hogy segít ha tud. Ismeretlen emberek köszönnek ránk az utcán. :)
Nem idegeskednek, nem aggódnak. A tömegközlekedés nagyon jó, bár ez itt egy kicsit drága.
Az iskola is jó, bár nagyon fárasztó, nagyon kell koncentrálni, mert a diákoktól sem tud az ember semmit megkérdezni máshogy, csak angolul. Remélem a nyelvtudásunk is gyorsan fog fejlődni, de ez főleg rajtunk múlik! :)
Ó, igen a lakás, amit Ádám intézett, szuper helyen van, 100m a part, teljesen felújított, új bútorokkal, szóval ez is tökéletes! ;)

Köszönjük!!!"

 


 

Heider Márk tudósítása Sydneyből :)

Örömmel tölt el, hogy Ausztráliából írhatom eme beszámolót, ahova nagy álmom volt eljutni. Magyar időszámítás szerint 2013. október 1-jén landolt a gépem Sydneyben reggel 6:30-kor.

Kissé rögösen vezetett idáig az út, de csak összejött…:D Eredetileg Cairns lett volna a célállomás, viszont kedves ismerőseim „egyedi” ügyintézésének köszönhetően másfelé vettem az irányt. Számos teendő akadt volna még a kiutazás kapcsán, valahányszor kérdéseket intéztem feléjük a feladatokra, papírokra vonatkozóan, csak annyi volt a válasz, hogy dőljek hátra, élvezzem ki Magyarországon az utolsó nyaramat…ha rajtuk múlna, még most is otthon ülnék a fotelben:D

Azt, hogy itt lehetek, az I love Australia nevű ügynökségnek köszönhetem, kiváltképpen Kutai Vandának, akinek maximális segítségét, támogatását élvezhettem mind a cairnsi procedúra lebonyolításában, mind a Sydneybe történő beiskolázásomat illetően. Mai napig bármikor fordulhatok hozzá kérdésekkel, kérésekkel, biztosított róla, hogy teljes mértékben számíthatok rá.

Mint fentebb említettem, reggel ért aussie földet a gépem. Menetrend szerint úgy volt, hogy a reptéren vár rám budapesti barátunk idős szülője és/vagy neki testvére, aki ideiglenesen elszállásol; legalábbis erre tettek ígéretet. Gondoltam jóhiszeműen, hogy megérkezem a hosszú, fárasztó repülés után, és pihenhetek egy nagyot. Ez tökéletes terv lett volna, ha nem szembesülök azzal, hogy leszállást követően nincs „fogadóbizottságom”, és állok egyedül 2 bőrönddel a kezemben, több mint 15 ezer kilométerre otthonomtól egy olyan metropoliszban, ahol még életemben nem jártam.:D Senkinek nem kívánom ezt az érzést…Most így visszatekintve már csak nevetek rajta. Akkor, abban a szituációban annyira nem volt vicces…:D Ilyen helyzetben az emberből akaratlanul is eltűnik a fáradtság. Próbáltam elhitetni magammal, hogy biztos csak késnek, nem egyszer fel-alá jártam a terminálon, de rá kellett ébrednem, hogy az „oldd meg magad” helyzetbe kerültem. Nem sokat tétováztam, csináltattam ausztrál telefonszámot, beszereztem csatlakoztató adaptert, valamint térképet a városról, hogy ez által is hasznossá tegyem magam reptéri tengődésem ideje alatt.

Felvillant egy kép, miszerint él a városban egy kedves, laza ismerősünk, egy „karrierista” kamionos:D Gondoltam, de jó lenne egy kávé mellett megbeszélni vele a történteket, a hogyan továbbot...Értem jött és felajánlotta egy ismeretlen, „égből pottyant” srácnak, hogy menjek hozzájuk, a család nagy „örömére”:D Mindezt tette úgy, hogy éppen fáradtan megérkezett a munkából, és egyáltalán nem számítottak plusz egy főre a házukban…

Az emberek nagyon barátságosak, kedvesek, segítőkészek. Sokat mosolyognak, könnyen és könnyedén lehet velük kommunikálni, barátkozni. Az otthoni rohanás, idegeskedés tőlük nagyon távol álló jelenség, az „easy going” és a „no worries” alapelvek érvényesülnek. Ha el akarsz jutni valahova vagy eltévedsz, készségesen informálnak, útbaigazítanak. Ha bármilyen probléma, nehézség merül fel, itt a hozzáállás valahogy így fest: Hogyan tudnánk segíteni? Mi lenne a megoldás? Biztos van, gondolkozzunk együtt! Ausztrália soknemzetiségű ország, befogadó kontinens, nincsenek megkülönböztetések. Mindenki egyenlőnek számít, kortól, nemtől, vallási meggyőződéstől, nyelvtől, származástól függetlenül. Nincs helye diszkriminációnak, kirekesztésnek. Nyugodtak, lazák, kiegyensúlyozottak az aussiek, mondjuk ilyen körülmények között nehéz lenne nem annak lenniJ

Ami az éghajlatot illeti, én tavaszba érkeztem, felettébb kellemesnek mondható, de a régebben itt lakók állítása szerint télen is 20 fok körüli volt a nappali átlaghőmérséklet. Az óceán (is) kiváló lehetőséget ad a kikapcsolódni vágyóknak, lehet élvezni a nagy hullámokat.J Úgy vettem észre, hogy az emberek meglehetősen sportosak, sokak számára életvitelszerű a mozgás. Szörföznek, úsznak, kerékpároznak, futnak, edzőterembe járnak, szabadtéri gyakorlatokat végeznek…Jóllehet, számomra ez többek között azért nagyon szimpatikus, mert magam is rendszeresen sportolok.J

Sydney óriási város, kb. 22-szer akkora területen fekszik mint Budapest, így nem árulok el nagy titkot, ha kijelentem, hogy a közel 3 hét alatt még nem sikerült sok helyet bebarangolnom:D Megcsodáltam az Operaházat, a Harbour Bridge hidat, végigsétáltam az üzleti negyed környéket, jártam Pyrmontban, Surry Hillsben, Ingleburnben, Maroubrát térképeztem fel valamennyire, és ellátogattam a híres Bondi Beachre.J Természetesen tervbe van véve sok-sok más rész felfedezése.

Most angolt tanulok a Kaplan suliban, ami a Cityben található, jövőre pedig elkezdem a Business Management egyetemi kurzust. Az iskolai légkörről, oktatásról szintén csak jókat mondhatok.

Mindenkinek ajánlom Sydneyt, aki tervezi, ne habozzon egy pillanatig sem, jöjjön, megéri…;) Drukkolok, hogy Ti is valóra váltsátok az elképzeléseteket.

Vanda, Neked pedig nagyon nagy köszönet a rengeteg munkádért, a kijutásomért.J