I LOVE AUSZTRÁLIA Tanulj, dolgozz, élj Ausztráliában.

Ausztrália bemutatása

 

Az "ismeretlen déli föld" (Terra Australis Incognita), melynek létét még csak feltételezték Európában a XVII. században - az Ausztrália és Óceánia régió központja, a Föld legkisebb kontinense. Az egyetlen kontinens, amely egy ország is egyben, ezzel a világ hatodik és a régió legnagyobb kiterjedésű országa. Területe több mint 7,7 millió km2, népsűrűsége pedig 2,74 fő/km2. Lakosságának 1%-a bennszülött, 92%-a európai, 7%-a pedig ázsiai származású. Legnépesebb városai Sydney, Melbourne és Brisbane.

Államformája alkotmányos monarchia, államfője II. Erzsébet brit királynő. Az államforma régóta vitatott kérdés Ausztráliában: legutóbb az 1999-es népszavazáson győztek az alkotmányos monarchia hívei, így II. Erzsébet brit uralkodó maradt az államfő. (Mandiner 2010.)

 

            

 Fővárosa Canberra, melynek megalapítása a két legbefolyásosabb város - Sydney és Melbourne – vetélkedésének következménye, ugyanis nem tudtak megegyezni, hogy melyik nagyváros viselje a főváros címét. Így Viktória a királynő határozata alapján egy olyan várost kellett alapítani, amely egyik szövetségi állam területén sincs, ehhez pedig 1909-ben Új-Dél Wales kormánya bocsátott területet a főváros megalapításához.

Jelenleg hat szövetségi állama és két territóriuma van:

  • Nyugat-Ausztrália, fővárosa: Perth
  • Queensland: Brisbane
  • Új-Dél-Wales: Sydney
  • Victoria: Melbourne
  • Dél-Ausztrália: Adelaide
  • Tasmania: Hobart
  • Északi terület: Darwin
  • Ausztrál fővárosi terület: Canberra

 

Gazdasága igen fejlett, több termékexportban világelső és a Föld leggazdagabb országai közé tartozik. Kereskedelmi partnerei pedig leginkább Japán, Malajzia, USA, Dél-Korea, Kína vagy az Egyesült Királyság.

2010-ben a világ első tíz legélhetőbb városaiból négy Ausztráliából került ki, ezek Melbourne, Sydney,  Perth és  Adelaide.

Elhelyezkedési szempontból az Indiai és a Csendes-óceán határvonalán helyezkedik el és többek között a Timor-tenger és a Tasmán-tenger határolja. Legészakibb pontja a York-fok, a legdélibb pedig a Wilson-fok, melyeknek egymástól való távolsága több mint háromezer km. Ausztrália legjelentősebb szigetei közé Tasmania, a Fraser-sziget és a Lord Howe-sziget tartozik. A kontinens területe 85%-ban egy különleges terepet képvisel, mely az Outback nevet viseli. Különlegessége abból adódik, hogy vörös sziklák, vörös por és végeláthatatlan sivatagi kép jellemzi. Az Outback központja az Ayers Rock - aborigin nyelven Uluru - néven ismert homokkő sziklatömb, amelyet az ottani őslakosok szent helyként tisztelnek, továbbá a Világörökség része.

Éghajlat szempontjából egyrészt trópusi, másrészt mérsékelt óceáni éghajlat a jellemző. Az évszakok ellentétesek a miénkhez képest: amikor nálunk kezdődik a tél, ott beköszönt a nyár. Élővilága egyedülálló, esőerdők, sivatagok vagy ligeterdők váltják egymást, melyek belsejében különféle változatos fajok találhatóak. Legismertebb állatfajok ezeken a területeken a bársonyos aranymadár, a tüskés ördög vagy a mindenki által ismert kenguru vagy koala. Növényvilága szintén változatos, egyik legismertebb típusa a koala kedvenc eledele, az eukaliptusz. A szárazföld mellett nem feledkezhetünk meg tengeri világáról sem, amelyben púpos bálna és az oroszlánfóka is megél.

Ausztrália területének mintegy 7,5%-a nemzeti parkokból áll, melyek közül a legismertebb a már említett Uluru területe is, az Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park. Az egész park a Világörökség része, továbbá szintén ahhoz tartozik még többek között a híres dingó-sziget, azaz Fraser-sziget, a Nagy-korallzátony, vagy Tasmania bizonyos részei.

Történelmi szempontból az első jelentős momentuma az országnak az 1700-as évekhez kötődik, amikor is Cook kapitány végighajózta a kontinens korábban Új-Hollandiának elnevezett keleti vonalát, elnevezte Új-Dél-Wales-nek, és III. György utasításainak megfelelően brit fennhatóság alá vonta 1770-ben. Az ame-rikai függetlenségi háború következtében a britek elvesztették gyarmataikat, amelyek addig fegyenctelepként működtek, így hamarosan a felfedezett konti-nens került a figyelmük középpontjába. Így kevesebb, mint 18 év múlva megérkezett az első, 1350 főt számláló fegyenchajó. Központi területük Port Jackson lett, a mai Sydney Harbour. Annak ellenére, hogy 1793-ban megérkeztek az első civil telepesek, Új-Dél-Wales 1823-ig fegyenctelepnek számított. A fejlődés viszont folyamatos volt, az 1800-as években kitört az aranyláz Melbourne kör-nyékén, amelynek köszönhetően Melbourne is felfejlődött, valamint ezen kívül a felfedezett ezüst, réz és cink a gazdaság forrása lett.

Ausztrália őslakosai - aboriginok - kezdetben békés viszonyt folytattak a betelepülőkkel, de később a természeti kincsek kihasználása miatt ez a viszony megromlott. A területek felfedezése következtében rengeteg bennszülöttet mészároltak le és mire megszületett a védelmükre szóló törvény, addigra már csak alig ötven ezren éltek a kontinensen. Később törvény született a földek felosztásáról, de a brit gyarmatosítás következtében nem lettek teljesen elismerve az aboriginok jogai semmilyen tekintetben, csak a 60-as években kaptak állampolgári jogokat, tehát évszázadokon keresztül hányattatott sors jutott nekik. A brit igények bejelentése után Ausztrália fokozatosan az Egyesült Királyság fennhatósága alá került és a fegyenctelepen kívül létrehozták a szabad államokat is. Végül 1901-ben a Brit Nemzetközösség tagja lett, mint szabad államok közössége.